Cubitalis alagút szindróma, Könyöktáji alagút szindróma


A zsibbadás általában az egyik kéz kisujját érinti, de előfordulhat kétoldali érintettség is. A zsibbadás mértéke milyen gyakran jelentkezik, meddig tart is egyénenként változó lehet.

Az alig érezhető apró kellemetlenségtől egészen addig terjedhet, hogy akár megmozdítani is képtelen a kisujját.

Ulnaris cubitalis szindróma

A kisujj zsibbadásának természetesen a nervus ulnaris ideg nyomódásán kívül több más oka is lehet. Például a cukorbetegség vagy a sokízületi gyulladás egyik tünete is lehet, ezért is érdemes elmenni orvoshoz kisujjának rendre visszatérő zsibbadásakor.

Ezeket a jellegzetes tüneteket általában éjszaka érzi először, később azonban napközben is tapasztalja majd. A nappali zsibbadás, fájdalom megjelenésekor már nem halaszthatja tovább a neurológus, reumatológus, ortopédus vagy egy tapasztalt gyógytornász felkeresését.

Hogyan diagnosztizálható a könyöktáji alagút szindróma?

Alagút szindróma

A tünetek leggyakrabban fiatal felnőtteknél és középkorúaknál alakulnak ki valamilyen fizikai megerőltetés hatására. Férfiaknál és nőknél nagyjából megegyező arányban jelentkezhet. Jellemző még, hogy előfordulása az intenzíven sportolóknál, fizikai munkát végzőknél gyakoribb a könyök túlterhelése miatt. Hormonális változás hatására is gyakran megjelennek a panaszok, jellemzően éves kor között.

Változókort követően a nőknél gyakrabban fordul elő.

Könyök alagút szindróma kezelése

Könyök alagút szindróma gyanújakor a vizsgálatot általában ortopédus vagy reumatológus szakorvos végzi el. A kórelőzmény és a panaszok megismerése során a szakorvos kikérdezi a panaszokról: Hol fáj, mióta fáj a könyöke? Hol érez zsibbadást? Milyen gyakori a fájdalom, a zsibbadás jelentkezése?

Ezt követően a szakorvos fizikális vizsgálatokat cubitalis alagút szindróma a panaszos területen.

Könyöktáji alagút szindróma

Provokációs tesztekkel következtet a zsibbadás, az érzékeléskiesés előrehaladottságára. Ennek része a reflexvizsgálat is a panaszos alkaron, amely alátámaszthatja a tünetek alapján valószínűsített diagnózist.

cubitalis alagút szindróma

A diagnózis körültekintő felvételére, és a részletes fizikális vizsgálatra azért van szükség, mert az érzékelt tüneteket akár a gerinc sérvesedése vagy a keringési rendszer betegségei is kiválthatják.

A diagnózis felvételekor tapasztalt kétség esetén a fizikális vizsgálat mellett electroneurographiás ENG vizsgálatra is szükség lehet. Ezzel pontosan felmérhető, hogy a nervus ulnaris ideg milyen sebességgel továbbítja az érzékelt jeleket.

Ugyanis az elszorított, nyomódó ideg érzékelő, ingerületvezető képessége jelentősen csökkenhet.

Alagút szindrómák - Tünetek, okok, kezelés

A röntgen vizsgálat pedig az esetleges csontkinövéseket, töréseket, csontszerkezeti eltéréseket mutatja ki. A pontos diagnózis felállítása, és az esetleges más betegségek kizárása után kezdődhet meg a kezdetben zsibbadást okozó könyök alagút szindróma konzervatív kezelése.

cubitalis alagút szindróma

Melyek lehetnek a cubitalis alagút szindróma kezelésének lépései? Mindenképp könyökét kímélő, és óvatosan átmozgató életmódra van szüksége a panaszok elmúlásának időszakában. A kezdetben gyakrabban jelentkező zsibbadás megszüntetésére hasznos lehet az adott terület éjszakai, majd ha szükséges, akkor nappali nyugalomba helyezése, tehermentesítése is különböző rögzítő sínek használatával.

A könyök derékszögben hajlított sinezése a csatornán belüli duzzanatot is csökkentheti, és emiatt több hely marad az idegnek a nyomódás mérséklődésére.

Könyök alagút syndroma idegfelszabadítás (dekompresszió)

Emellett kiegészítésként és súlyosabb esetben nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel vagy helyileg használandó kenőcsökkel is csökkenthetők a panaszok. Fizikoterápia, személyre szabott gyógytorna a könyök illetve az alkar területére a gyulladás- és a vizesedés csökkentésére. Ha ezek láthatóan nem segítenek, akkor a megfelelő ponton beadott szteroid injekció csökkentheti a gyulladást, a zsibbadást.

Végső esetben, amikor már minden mást kipróbáltak a kezelésre és nem segített a zsibbadás, a fájdalom enyhítésében, a nervus ulnaris ideg műtéti felszabadítása is szóba kerülhet a tenyér kisujj felőli izmai sorvadásának megelőzésére.

cubitalis alagút szindróma

Könyök alagút szindróma műtét helyett A legfontosabb a jelek időbeni felismerése, és a kezelés személyre szabott elkezdése kezdetben szelíd, konzervatív terápiával, mert a zsibbadás kezdeti fázisában még ezekkel a módszerekkel is megszüntethetők a panaszok. Bár a tünetek később újra megjelenhetnek a fokozott terhelés hatására, de ha rendszeres, célzott gyógytornával megerősíti alkarja izmait, és monoton könyöklései közben is átmozgatja ellentétes irányú gyakorlatokkal, akkor jó esélye van a tünetek kiújulásának végleges megelőzésére, és a műtét elkerülésére.

Ez azért is fontos, mert a műtét sem jelent végleges megoldást. A nyómódó nervus ulnaris ideget felszabadító műtét során átmetszik a megvastagodott szalagrendszert, és ezzel a megduzzadt inak által nyomott ideget felszabadítják a nyomás alól. A műtétnek azonban több bizonytalansági tényezője is van.

Egyrészt a szalagok átmetszésével ugyan nem fog nyomódni az ideg, de a túlerőltetés miatt megduzzadt, begyulladt inak továbbra is duzzadtak, gyulladtak maradnak.

cubitalis alagút szindróma

Ezért ezeket kíméletes nyújtással, rendszeres tornával a műtéttől függetlenül is kezelni kell. Másrészt ha a műtét utáni cubitalis alagút szindróma sikerül kezelni, megszüntetni az inak gyulladását, duzzanatát, akkor az adott terület rendszeres tornájára továbbra is szükség van, mert semmi cubitalis alagút szindróma nincs arra, hogy a tünetek nem fognak újra megjelenni.

Sőt a meg nem erősített izmok erőltetés hatására nagy valószínűséggel újra be fognak gyulladni, meg fognak duzzadni.

cubitalis alagút szindróma

Harmadrészt pedig a műtét bár egyszerű és nem bonyolult egy napos sebészeti műtét, de azért műtét, és ezért vannak kockázatai és lehetnek szövődményei. Ritkán ugyan, de előfordulhat a műtött terület gyulladása, és a szűk könyökalagút csatornában megsérülhetnek az izmok, inak, erek valamint maga az ulnaris ideg is.

Dr. Osgyán Henrik kézsebész főorvos

Könyök alagút szindróma műtét után A műtétet követő napon a kötést ki kell cserélni, és ezt követően szövődménymentes gyógyulásnál nincs szükség további kötözésre egészen a varratszedésig. A varratszedésre a műtétet követő Azonban az ujjak, a csukló, az alkar és a könyök célzott gyógytornájára már a műtétet követő második napon is szükség van.

Márpedig ha műtét után is szükség van a rendszeres gyógytornára, akkor jogosan merül fel a kérdés, hogy rendszeres, személyre szabott tornával miért ne kerülje el cubitalis alagút szindróma műtétet, amennyiben az lehetséges. A nyomódó ideg műtéti felszabadítására és a rendszeres gyógytorna hatásaként az alkar és az ujjak fájdalma, zsibbadása a műtétet követő néhány napban már el is múlhat. Az érzékelés visszatérése azonban egyénenként változó lehet, ezért tünetmentes sebgyógyulás esetén ennél hosszabb fájdalommentességi időnél sem kell igazán aggódnia.

Ulnaris cubitalis szindróma – Kardirex Egynapos Sebészeti Centrum

A zsibbadás teljes elmúlása, marka szorítóerejének korábbi visszatérése, valamint keze megszokott aktivitásának a visszatérése rendszeres személyre szabott gyógytorna mellett is térdízületi meniszkusz súlyossága kerülhet.

A rendszeresen végzett gyógytorna természetesen gyorsítja és teljesebbé teszi alkarja gyógyulásának folyamatát. Könyök alagút szindróma gyógytorna A személyre szabott, célzott területi gyógytorna magába foglalja az izmok és inak bemelegítés utáni óvatos nyújtását a könyök, az alkar valamint a kéz kisujj felőli részén.